Gimnázium

Gimnázium


A szegedi Waldorf Iskola 12+1 évfolyamos egységes intézmény, amely az általános iskolát (egységes iskolában alsó és középtagozat) és a gimnáziumot (felső tagozat) foglalja magába. 12 évfolyamon Waldorf-kerettanterv szerint folyik az oktatás, a 13. év az állami érettségire készít fel.

A Waldorf-pedagógia a gimnáziumi évekre teszi az ember intellektuális, szellemi életének intenzív fejlesztését. De ebből nem rövidtávú eredményeket felmutatni tudó teljesítménycentrikus iskola képe rajzolódik ki. Döntő fontosságú, hogy olyan szemléletet, szemlélési módszert szerezzen a diák, amelynek a birtokában kreatív, komoly, egyéni szellemi teljesítményekre képes felnőtt lesz. Ugyanakkor mindenkinek a lehetőségeihez és adottságaihoz mérten jusson feladat, hogy képességeinek teljes birtokába kerülhessen. Cél, hogy az önálló gondolatiságú szellemi felnőttség felé vezető kapu legyen ez a négy év. Célunk, hogy a gyerekek önmaguk fedezzék fel a világ dolgait. Az élményszerűség a legfontosabb megvalósítandó feladatunk nemcsak az oktatásban, hanem az ünnepek szervezésében is. Igyekszünk távol tartani a diákokat a sztereotip, sematikus gondolkodásformáktól.

Az oktatás sajátossága az epochális rendszerű főoktatás. A közismereti tudásanyagot (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, fizika, biológia, kémia, földrajz) 3-4 hetes ciklusokban, a napi 105 perces főtanítás keretében sajátítják el a diákok. 45 perces szakórákon tanulnak idegen nyelveket (angol, spanyol), informatikát, bothmer gimnasztikát stb. A művészeti tárgyakkal (kézművesség, kézimunka, zene, euritmia, dráma, rajz-festés) emelt óraszámban, szintén korszakokban, azaz művészeti epochákon foglalkoznak. Az itt született alkotásokat kiállításokon, irodalmi esteken, szólóesteken, drámaelőadásokon mutatják be. A tanmenetben meghatározott témákat a Waldorf-pedagógia elvei alapján építjük fel. Fontosnak tartjuk, hogy a tantárgyak interdiszciplináris kapcsolatából szülessen meg egy tanév pedagógiai menete.

Fontos szerepet töltenek be a 4 év során a gyakorlatok. 2-2 hetes mezőgazdasági, munkahelyi, szociális gyakorlat váltja egymást. Az iskola tanulói a Waldorf-kerettanterv 11. évfolyamára előírt 72 órás szociális gyakorlaton való részvétellel teljesítik a középiskolai érettségi feltételét képező közösségi szolgálatot. A 12. évben pedig drámaelőadásra készülnek a diákok.

Iskolánk a folyamatos együttmunkálkodásra alapozza tevékenységét, a diákok minden epocha vagy témakör elején megkapják azokat a szempontokat, melyek alapján az epochát az adott szaktanár érvényesnek tekinti (házidolgozatok, beadandó munkák, füzet, záródolgozat, stb.). A féléves, éves értékelés is ezek alapján történik. Ezek hiányában a diáknak lehetősége nyílik a pótlásra, ennek elmulasztása esetén a tanári konferencia dönt a továbbiakról (pótvizsga, évismétlés, eltanácsolás). Iskolánkban az oktatás nem tankönyvekre épül, ezért az órai munka és a tanulás során a diákok saját jegyzeteikre támaszkodnak. Fontos cél a füzetek esztétikus, igényes és pontos vezetése. Ezt a szaktanárok időről időre ellenőrzik és értékelik. Tankönyveket, szöveggyűjteményeket, feladatgyűjteményeket ennek ellenére időnként az adott tananyagnak megfelelően mégis használnak a szaktanár döntésétől függően.

A nevelés egészét átfogó pedagógiai célokat tekintve jobbnak tartjuk, ha osztályzás helyett év végén továbbra is részletes, személyhez szóló, írásos értékelést kapnak a gyerekek, melyben szó esik nemcsak tanulmányi fejlődésükről, hanem személyiségük alakulásáról is. A szöveges bizonyítvány mellett a 11-13. évfolyam tanulói kapnak osztályzatokat félévkor és év végén. Ez szükséges a főiskolai és egyetemi felvételik miatt.

A Waldorf-iskola képzését a 12. év végén diplomamunka zárja. A diákok egy saját maguk által választott témában dolgoznak az év során. Témájukat művészi vagy gyakorlati munkával illusztrálják, és írásos dokumentációt, szakdolgozatot készítenek. Az elméleti és gyakorlati munka eredményes védése esetén kaphatják meg a Waldorf-diplomát. Ennek megszerzése a feltétele annak, hogy a 13. évfolyamba lépjenek.

A 13. évfolyam az érettségire való felkészítés időszaka. A Waldorf-képzés jellegéből adódóan ugyanis a 12. évfolyam záróteljesítményeivel párhozamosan nem teljesíthetők (vagy csak részben, előrehozott vizsgákkal) az állami érettségi vizsgakövetelményei. Egyes témakörök tárgyalása, illetve a hozzájuk rendelt, a NAT által előírt óraszámok csak ezen az évfolyamon lesznek teljesíthetők. Az érettségire való felkészítés a tantárgyi tételsorok alapján az érettségi vizsgákra vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően történik. A vizsgázást is gyakorolják a diákok: ez a tanév során több alkalommal szintén része az érettségire készülésnek. Egyes tárgyakból emelt szintű érettségire is vállalunk felkészítést. A 11. osztálytól induló fakultációk is ezt készítik elő. 2013 óta minden évben egy-egy új osztály érettségizett gimnáziumunkban, a diákok nagy része egyetemen, főiskolán tanul tovább, illetve sokan jelentkeztek OKJ-s képzésekre is.

A felső tagozat ideje alatt egy osztálykísérő koordinálja az adott osztály életét. Már osztálya létrejöttekor figyel arra, hogy sokszínű és kiegyensúlyozott legyen a közösség a különböző temperamentumú gyermekek jóvoltából. Folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a gyermekek egyéni és szociális fejlődését. Rajta kívül a diák által választott mentortanár és az egész felsős tanári kollégium is heti rendszerességgel foglalkozik a gimnázium szervezeti, pedagógiai és művészeti életével.

A gimnázium 9. osztályába az iskola saját tanulói úgynevezett küszöbbeszélgetés során kerülhetnek be. Rajtuk kívül más intézményekből is várunk jelentkezőket. A Waldorfközépiskolákba történő jelentkezés a középiskolai felvételi eljárás keretében a KIRrendszeren keresztül történik. Az iskola felvételi gyakorlata, hogy a középiskolába jelentkező tanulókkal és szüleikkel külön-külön ismerkedő és motivációs beszélgetést folytat. Ezt minden esetben a leendő osztálykísérőből és a középiskolában tanító tanárokból álló előre meghatározott stáb bonyolítja le. A küszöbbeszélgetés lényege, hogy a tanárok megismerjék a diákok általános iskolai tanulmányi teljesítményét és eredményeit, illetve hogy képet kapjanak a tanulók szociális és értelmi képességeiről. Ezen túl, amennyiben a felvételiző az iskolán kívülről érkezik, az eljárás során a kooperatív és szociális készségeit felmérendő egy bothmer foglalkozáson is részt kell vennie. A szülőkkel folytatott beszélgetésből a tanárok igyekeznek tájékozódni a gyermek iskolán kívüli életéről, a családban betöltött szerepéről is. E beszélgetés során az újonnan az iskolába kerülő családokat tájékoztatják arról, hogy miként ismerkedhetnek meg a Waldorf-pedagógiával, az iskolával, és a rájuk váró szülői szereppel. A felvételi elbeszélgetés tapasztalatai, a tanulmányi teljesítmény és a szociális készségek együttesen határozzák meg, hogy a tanuló felvételt nyerhet-e a középiskolába. Az iskolán belüli továbbhaladás (értsd: gimnáziumba lépés) feltételei között nagy súllyal esik latba a nyolcadikos éves munka és az éves drámaelőadáson nyújtott teljesítmény. Ezen diákok esetében a tanári konferenciának és a leendő osztálykísérőnek azt kell eldöntenie, hogy tanulmányi eredményeik és az osztályközösségben betöltött szerepük megfelelő szinten van-e ahhoz, hogy a továbbiakban is az intézmény tanulói lehessenek. A más iskolából érkezők sikeres felvételije után az iskola kapcsolatba lép a szülőkkel és a tanári és szülői kollégiummal egyeztetve megismertetik őket az új környezettel, a szülői minőséggel és feladatokkal.