A Waldorf iskoláról


A következő sorok elkészítésénél Dr.Vekerdy Tamás "A Waldorf-iskola első három évének programjából" című könyvét használtuk forrásnak.
 
A Waldorf-pedagógia "a szív, a kéz, és a fej" egységes fejlesztését részleteiben is kidolgozó pedagógiai rendszer. A Waldorf-iskoláknak nincs kötelező pedagógiai tanterve, annak ellenére, hogy nagyon nagy egység lelhető fel a működő iskolák tanmenetében, metodikájában és didaktikájában. Az első iskola Stuttgartban 1919. szeptemberében nyílt meg. Alapítója az osztrák származású Rudolf Steiner (szül.:1861, Kraljevec - Muraköz). Magyarországon 1926-ban dr. Göllner Mária vezetésével a budai Kis-Svábhegyen indul az első Waldorf-iskola. 1933-tól politikai okokból bezárják az iskolákat, melyek a háború után nyílnak meg újra a nyugat-német területeken. Az 1970-es évek elején az Európába beáramló amerikai "tanítsunk már az óvodákban!, tanítsunk sokat, tanítsunk korán!" irányzatnak a Waldorf-iskolák és Waldorf-óvodák állnak ellen. Kelet-Európában az 1989-es évektől kezdődően (elsőként Solymáron, a "Török Sándor" Waldorf-pedagógiai Alapítványnak köszönhetően), nagy érdeklődés mellett, indultak újra a Waldorf-iskolák és Waldorf-óvodák.
A Waldorf-iskola célkitűzése, hogy a Wissen hagyományos, kontinentális iskoláját a Können iskolájává formálja át. Wissen -  ez a német szó tudást jelent a szó kizárólag intellektuális, verbális  értelmében. Ez az a szóbeli tudás, amelyet az európai iskolák - nagyjából  a skolasztika évszázadai óta - a tanulók fejébe óhajtanak tölcsérezni.
 
A görög iskola, melyben, elemi fokon, az anyanyelv és a matematikán kívül a zene, az ének, és a körtánc voltak a legfontosabb tárgyak, majd a tanulókat a gümnaszionra, a gyakorlótérre vitték, ahol az öt rituális sportban - birkózás futás, ugrás, diszkoszdobás, gerelyhajítás - gyakorolták magukat, s innen vitt az út az Akadémosz nevű hősnek szentelt ligetbe, ahol a filozófusok sétáltak s megpróbálták mindenkiből a saját gondolatát előbűvölni - nos ez az iskola még az egész embert képezte. A római rétori iskola, mely a helyes beszédet és a hozzátartozó helyes tartást és gesztusrendszert, mimikát oktatta - mondjuk így - még deréktól felfelé legalább megmozgatta és képezte az embert. A mai iskola már csak az ülő gyerek fejébe tölti a kétharmad részben mindenképpen felejtésre ítélt szavakat. Können -  ez a szó pedig a képességek értelmében vett tudást jelenti; azt jelenti,  hogy valaki valamit létre tud hozni, meg tud csinálni, át tud formálni" - és így tovább.
 
A Waldorf-iskola 12 évfolyamos egységes iskola. Itt együtt tanulnak azok, akik később mezőgazdasági vagy ipari fizikai munkát fognak végezni azokkal, akik felsőoltatási intézményekben folytatják majd tanulmányaikat. A személyiség megfelelő kiépítése ugyanis csak így képzelhető el. A Waldorf-iskolában együtt tanulnak a művészi tehetségűek a praktikus adottságúakkal és az intellektuálisan fejlettekkel. Egymásra kiegyenlítő, serkentő vagy - a Waldorf-pedagógia felfogásában az esetek egy részében éppenséggel szükséges - visszafogó hatást gyakorolnak. A magyarországiéhoz hasonló iskolarendszerű országokban van 13. évfolyam is, ahol az állami érettségire való felkészítés történik meg. A Waldorf-iskolába való bejutás nem felvételi vizsgához kötött, mint ahogy osztályozás sincs, csak szöveges értékelés. Az első években személyre szóló verseket írnak a tanítók a gyerekek munkafüzeteibe. A szokványos értelemben vett tankönyvek sem léteznek, a gyerekek nagy alakú sima füzetei helyettesítik ezeket, melyekbe a gyerekek rajzolnak és festenek tetszés szerinti színekkel, krétákkal és ceruzákkal az általános iskolai évek alatt. Az osztálytanító az első osztálytól a nyolcadikig viszi a gyerekeket. Az osztályok létszáma viszonylag nagy, 35-40 gyermek. Nem tartják szerencsésnek a 35-nél kisebb létszámot, persze ennyi gyerekkel sokkal nehezebb megkezdeni egy első osztályt. Az első osztály anyagának jelentős részét a mesék és történetek képezik. Nincs hajsza. A gyerekkel töltött hosszas együttlétnek köszönhetően a fegyelmezésre fordított energia évről-évre jelentősen csökken. Az osztálytanító nyolc éven át naponta minimálisan két órát tölt együtt az osztállyal.
Az epochális tanítás azt jelenti, hogy a gyerekeknek nem óránként változó tanrendjük van, hanem az órák tömbösítve vannak. Pl. három hét anyanyelv. A reggel első órája a meséké, a rajzolásé, a festésé s majd a saját írásukon tanulnak meg olvasni is. E három-négy hét után másfajta epocha következik, majd később ismét egy anyanyelvi epochára kerül sor. Időközben mind a mesét, rajzolást, írást illetően a gyakorlás - mondjuk a számtani epochában is - továbbhalad. Később ez a tagolódás - a biológia, kémia, fizika, történelem, latin, görög, stb. - még egyértelműbbé vélik. Az epochális tanítás lehetővé teszi, hogy a gyerekek érdeklődése tartósan egy területre koncentrálódjon - s e területen belül a legkülönbözőbb oldalakról, a legkülönbözőbb eszközökkel közelítsék meg az anyagot.

A szegedi Waldorf minden korosztály számára elérhető

Linkek

kövess minket a facebookon:

Waldorf Iskola és Egyesület

6725 Szeged Kolozsvári tér 1-2.
Telefon: +36-62-444-190
Mobil.: +36-20-215-8456
E-mail: waldorf.szeged@gmail.com

Waldorf Óvoda

6728 Szeged, Napos út 16.
Mobil: 20/359-0932
E-mailangyalkert99@gmail.com